Az államtitkokról és szolgálati titkokról az 1995. évi LXV. törvény rendelkezik. E törvény határozza meg az államtitokká minősíthető adatfajtákat, az államtitok, a szolgálati titok fogalmát, a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárás rendjét, a minősített adatok megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait.
Az 1/1996. LÜ. számú utasítás rendelkezik a titkos ügyiratok kezeléséről az ügyészséget. A Titokvédelmi Szabályzat szerint a titokvédelem szervezetébe tartozik a titokvédelmi felügyelő (TÜK felügyelő), a titkos ügykezelés vezetője, valamint a titkos ügykezelő.
A titkos ügykezelésbe beletartozik az ügyészségeknél készült, vagy a külső szervtől érkezett:
a, államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratok (minősített adatok) átvétele, nyilvántartása, kezelése, őrzése, belföldi továbbítása, selejtezése, az iratok készítésének és sokszorosításának ellenőrzése
b, a minősített adatok kiadása és visszavétele
c, a minősítésre és betekintésre jogosultak nyilvántartása, a titokvédelmi szabályok megismeréséről szóló nyilatkozatok őrzése, a betekintő karton irattározása
d, a minősített adatok felhasználásával és kezelésével kapcsolatos engedélyek, a TÜK iratok nyilvántartására szolgáló lajstromok, segédkönyvek és munkafüzetek hitelesítése, nyilvántartásba vétele és tárolása.
Az átvételkor ellenőrízni kell, hogy az átvevő a címzés alaján jogosult-e az átvételre; hogy az átadási okiratban és a köldeményben feltüntetett iktatószám azonos-e; valamint hogy a minősített adatot tartalmazó boríték vagy egyéb csomagolás sértetlen-e.
Az átvevő az átvételt az átadási okiraton aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával, valamint az átvétel idejének feltüntetésével igazolja. Ha az átvételkor a küldeményen felbontásra utaló, vagy egyéb sérülés van, az átvevő a kézbesítő jelenlétéven a küldeményt felbontja, tartalmát ellenőrzi és arról két példányban jegyzőkönyvet készít, melyet mindketten aláírnak. A jegyzőkönyvet az illetékes minősítőnek kell átadni, aki köteles kivizsgálni a sérülés körülményeit.
A minősített adatot tartalmazó küldeményt - a névre szóló küldemény kivételével - a titkos ügykezelő bontja fel. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iratok megvannak-e.
Ha a küldemény névre szóló, azt a címzett bonthatja fel, aki azután a küldeményt a titkos ügykezelőnek adja át. Ha a küldemény tartalmát a címzetten kívül más nem ismerheti meg, a címzett az iktatáshoz szükséges adatokat közli a titkos ügykezelővel, az iktatószámot rávezeti az iratra és az irat biztonságos őrzéséről vagy maga gondoskodik, vagy az őrzés végett zárt borítékban a titkos ügykezelőhöz továbbítja.
Az államtitkot tartalmazó iratot a TÜK iktatókönyvbe kell iktatni
A szolgálati titkot tartalmazó iratot az igazgatási ügyek számítógépes nyilvántartásába kell iktatni az alábbi megkülönböztetéssel:
Minősített adat esetén a TÜK iktatókönyvben az irat számán felül fel kell tüntetni a kezdőirat érkezésének időpontját, az ügy tárgyát, a küldő szerv megnevezését (saját kezdeményezésű iratoknál a "hivatalból" vagy a "Hiv." jelzést), a kijelölt ügyintéző nevét, az irat továbbítására vonatkozóakat, és az irat lap- illetve példányszámát.
Az iktatókönyv külön rovatában alszámozással be kell vezetni az utóiratokat, a küldő szerv nevének és érkezés időpontjának megjelölésével. Az ügy befejezésekor az iktatókönyv jegyzetrovatában piros ironnal "BEF." jelzést kell írni. Az iktatókönyvben szereplő minősített adatokat az általános ügyviteli szabályok szerint mutatózni kell.
A minősített adatokat kézbesítő kartonnal kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni az iktatószámot, a betekintő nevét, az iratok átadásának időpontját, az iratok lapszámát, illetve az iratok példányszámát. A betekintő, vagy az előadó az iratok átvételét a kézbesítő kartonon aláírásával igazolja.
A TÜK alegység és a főügyészségek egymás közötti iratforgalmát - a számítástechnikai tárgyú minősített adatok vonatkozásában - csak a BM Futárszolgálat igénybevételével bonyolíthatják le.
A minősített adatot a munkaidő befejezése után a titkos ügykezelőnél, vagy a minősítőnél kell őrízni. Az ügyintéző, ha rendelkezik péncél, vagy vaslemez szekrénnyel - és a minősítő másként nem rendelkezik - az iratot feldolgozásáig magánál tarthatja. Az ügy elintézése után a minősített adatot a kiadmányozó, vagy az ügyintéző a titkos ügykezelőnek adja át.
A minősített adat csak az illetékes minősítő által írásban meghatározott példányszámban készíthető, sokszorosítható, vagy másolható. A kettőnél több példányszámban készített iratokat sorszámozni kell. Az iraton fel kell tüntetni a készített példányok számát, több pldány esetében azt, hogy az egyes példányokat kik kapják, a titkos ügykezelőnél maradó példányon -a felsoroltakon felül- a leíró nevét.
Az 1/1996. LÜ. számú utasítás rendelkezik a titkos ügyiratok kezeléséről az ügyészséget. A Titokvédelmi Szabályzat szerint a titokvédelem szervezetébe tartozik a titokvédelmi felügyelő (TÜK felügyelő), a titkos ügykezelés vezetője, valamint a titkos ügykezelő.
A titkos ügykezelésbe beletartozik az ügyészségeknél készült, vagy a külső szervtől érkezett:
a, államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratok (minősített adatok) átvétele, nyilvántartása, kezelése, őrzése, belföldi továbbítása, selejtezése, az iratok készítésének és sokszorosításának ellenőrzése
b, a minősített adatok kiadása és visszavétele
c, a minősítésre és betekintésre jogosultak nyilvántartása, a titokvédelmi szabályok megismeréséről szóló nyilatkozatok őrzése, a betekintő karton irattározása
d, a minősített adatok felhasználásával és kezelésével kapcsolatos engedélyek, a TÜK iratok nyilvántartására szolgáló lajstromok, segédkönyvek és munkafüzetek hitelesítése, nyilvántartásba vétele és tárolása.
Minősített iratok átvétele külső szervtől
A külső szervtől érkezett minősített adatot tartalmazó köldeményt csak a titkos ügyek kezelésével, illetve átvételével megbízott személyek vehetik át.Az átvételkor ellenőrízni kell, hogy az átvevő a címzés alaján jogosult-e az átvételre; hogy az átadási okiratban és a köldeményben feltüntetett iktatószám azonos-e; valamint hogy a minősített adatot tartalmazó boríték vagy egyéb csomagolás sértetlen-e.
Az átvevő az átvételt az átadási okiraton aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával, valamint az átvétel idejének feltüntetésével igazolja. Ha az átvételkor a küldeményen felbontásra utaló, vagy egyéb sérülés van, az átvevő a kézbesítő jelenlétéven a küldeményt felbontja, tartalmát ellenőrzi és arról két példányban jegyzőkönyvet készít, melyet mindketten aláírnak. A jegyzőkönyvet az illetékes minősítőnek kell átadni, aki köteles kivizsgálni a sérülés körülményeit.
A minősített adatot tartalmazó küldeményt - a névre szóló küldemény kivételével - a titkos ügykezelő bontja fel. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iratok megvannak-e.
Ha a küldemény névre szóló, azt a címzett bonthatja fel, aki azután a küldeményt a titkos ügykezelőnek adja át. Ha a küldemény tartalmát a címzetten kívül más nem ismerheti meg, a címzett az iktatáshoz szükséges adatokat közli a titkos ügykezelővel, az iktatószámot rávezeti az iratra és az irat biztonságos őrzéséről vagy maga gondoskodik, vagy az őrzés végett zárt borítékban a titkos ügykezelőhöz továbbítja.
Minősített adatot tartalmazó iratok iktatása
Az államtitkot tartalmazó iratot a TÜK iktatókönyvbe kell iktatni
- a Legfőbb Ügyészi Utasításokat minden évben újra kezdődő sorszám alatt 00001-től, a körleveleket 00101-től kezdődően, az év feltüntetésével
- az egyéb iratokat a Legfőbb Ügyészségen 00501-től, a Fellebbviteli Főügyészségen 00401-től, a főügyészségen 00301-től, a helyi ügyészségeken 00201-től kezdődő sorszám alatt, az év megjelölésével.
A szolgálati titkot tartalmazó iratot az igazgatási ügyek számítógépes nyilvántartásába kell iktatni az alábbi megkülönböztetéssel:
- a szolgálati titkot tartalmazó iratot a folyamatos nyilvántartási szám elé írott "0"-val és a "Megjegyzés" rovatban alkalmazott "Titkos! Érv. idő .." bélyegzővel, számítógépes nyilvántartás esetén a "Jegyzet" rovatban történő bejegyzéssel kell megkülönböztetni a többi ügytől. Ugyanezt a bélyegzőt az irat felzetén is meg kell ismételni.
- a betekintési jogosultságra vonatkozó listát - amennyiben az a személyi kör eltér a munkaköri leírásban vagy más okmányban szereplő felhatalmazásoktól - a minősítésre jogosult vezető egyedileg határozza meg.
- az irat felvételét és visszajuttatását az ügykönyv, illetve a számítógépes nyilvántartás megfelelő rovatában kell jelezni és átadókönyvvel továbbítani. A szakterületeken az ügyek továbbítása az előadónak tevékenységi naplóval történik.
Minősített adat esetén a TÜK iktatókönyvben az irat számán felül fel kell tüntetni a kezdőirat érkezésének időpontját, az ügy tárgyát, a küldő szerv megnevezését (saját kezdeményezésű iratoknál a "hivatalból" vagy a "Hiv." jelzést), a kijelölt ügyintéző nevét, az irat továbbítására vonatkozóakat, és az irat lap- illetve példányszámát.
Az iktatókönyv külön rovatában alszámozással be kell vezetni az utóiratokat, a küldő szerv nevének és érkezés időpontjának megjelölésével. Az ügy befejezésekor az iktatókönyv jegyzetrovatában piros ironnal "BEF." jelzést kell írni. Az iktatókönyvben szereplő minősített adatokat az általános ügyviteli szabályok szerint mutatózni kell.
Minősített adat átadása és átvétele szerven belül
A minősített adatokat kézbesítő kartonnal kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni az iktatószámot, a betekintő nevét, az iratok átadásának időpontját, az iratok lapszámát, illetve az iratok példányszámát. A betekintő, vagy az előadó az iratok átvételét a kézbesítő kartonon aláírásával igazolja.
A TÜK alegység és a főügyészségek egymás közötti iratforgalmát - a számítástechnikai tárgyú minősített adatok vonatkozásában - csak a BM Futárszolgálat igénybevételével bonyolíthatják le.
A minősített adatot a munkaidő befejezése után a titkos ügykezelőnél, vagy a minősítőnél kell őrízni. Az ügyintéző, ha rendelkezik péncél, vagy vaslemez szekrénnyel - és a minősítő másként nem rendelkezik - az iratot feldolgozásáig magánál tarthatja. Az ügy elintézése után a minősített adatot a kiadmányozó, vagy az ügyintéző a titkos ügykezelőnek adja át.
A minősített adat csak az illetékes minősítő által írásban meghatározott példányszámban készíthető, sokszorosítható, vagy másolható. A kettőnél több példányszámban készített iratokat sorszámozni kell. Az iraton fel kell tüntetni a készített példányok számát, több pldány esetében azt, hogy az egyes példányokat kik kapják, a titkos ügykezelőnél maradó példányon -a felsoroltakon felül- a leíró nevét.
A betekintés szabályai
Államtitkot tartalmazó iratba betekinthetnek:
Más személyeknek iratbetekintésre a minősítők adhatnak írásban felhatalmazást.
Minősített adatot más szervhez a minősítő írásbeli rendelkezése alapján a TÜK iroda útján lehet továbbítani. A minősített adat továbbítását az iktatáshoz használt nyilvántartásban, négynél több példány elküldése esetén az elosztói íven a keltezés feltüntetésével kell feljegyezni.
A minősített adatot zárt borítékban kell továbbítani. A borítékon fel kell tünteni az irat minősítését, nyilvántartási számát és címzettjét, valamint a feladó nevét. A borítékot el kell látni a TÜK iroda által használt bélyegző lenyomattal oly módon, hogy az esetleges illetéktelen hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen.
Ha a minősített adatot más szervhez kézbesítő útján kell kézbesíteni, az iratot csak kódzáras vagy azzal egyelő biztonságot nyújtó irattáskában lehet továbbítani, az iratot tartalmazó borítékot le kell zárni, a borítékra rá kell vezetni: "Baleset esetén, vagy rendkívüli helyzetben cask a küldő szerv bonthatja fel". A saját kézbesítő a TÜK küldeményt a címzettnek vagy a címzett TÜK irodájának adhatja át. Az irat átvételét a kézbesítőkönyvben az átvevő aláírásával az átvevő szerv bélyegző lenyomatával és a keltezéssel igazolja.
Minősített adatot külföldre továbbítani csak a Legfőbb Ügyészség Titkárságán keresztül lehet.
Az elintézett minősített adatokat a titkos ügykezelés raktárában kell elhelyezni. A minősített adatokat úgy kell kiselejtezni, hogy tartalmukat a továbbiakban megállapítani ne lehessen. A kiselejtezett iratok megsemmisítésének megtörténtét a selejtezési jegyzőkönyben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés irattárában külön kell kezelni.
A minősített adatok őrzési idejére és a selejtezésre vonatkozó szamályokat az 1/1996. LÜ. utasítás 2. számú melléklete tartalmazza.
Jogi asszisztens tétel 1.
- a minősítésre jogosultak és az eljáró ügyészségi alkalmazottak
- a Legfőbb Ügyészség Személyügyi Továbbképzési és Igazgatási Főosztályának vezetője és a TÜK-felügyelő.
- a felettes ügyész szerv ellenőrzést végző ügyészségi alkalmazottai az alárendelt ügyészségek szakterületükhöz tartozó irataiba
- a titkos ügykezelő a kezelésükre bízott iratokba.
Más személyeknek iratbetekintésre a minősítők adhatnak írásban felhatalmazást.
A minősített adat továbbítása bel- és külföldön
Minősített adatot más szervhez a minősítő írásbeli rendelkezése alapján a TÜK iroda útján lehet továbbítani. A minősített adat továbbítását az iktatáshoz használt nyilvántartásban, négynél több példány elküldése esetén az elosztói íven a keltezés feltüntetésével kell feljegyezni.
A minősített adatot zárt borítékban kell továbbítani. A borítékon fel kell tünteni az irat minősítését, nyilvántartási számát és címzettjét, valamint a feladó nevét. A borítékot el kell látni a TÜK iroda által használt bélyegző lenyomattal oly módon, hogy az esetleges illetéktelen hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen.
Ha a minősített adatot más szervhez kézbesítő útján kell kézbesíteni, az iratot csak kódzáras vagy azzal egyelő biztonságot nyújtó irattáskában lehet továbbítani, az iratot tartalmazó borítékot le kell zárni, a borítékra rá kell vezetni: "Baleset esetén, vagy rendkívüli helyzetben cask a küldő szerv bonthatja fel". A saját kézbesítő a TÜK küldeményt a címzettnek vagy a címzett TÜK irodájának adhatja át. Az irat átvételét a kézbesítőkönyvben az átvevő aláírásával az átvevő szerv bélyegző lenyomatával és a keltezéssel igazolja.
Minősített adatot külföldre továbbítani csak a Legfőbb Ügyészség Titkárságán keresztül lehet.
Irattározás és selejtezés
Az elintézett minősített adatokat a titkos ügykezelés raktárában kell elhelyezni. A minősített adatokat úgy kell kiselejtezni, hogy tartalmukat a továbbiakban megállapítani ne lehessen. A kiselejtezett iratok megsemmisítésének megtörténtét a selejtezési jegyzőkönyben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés irattárában külön kell kezelni.
A minősített adatok őrzési idejére és a selejtezésre vonatkozó szamályokat az 1/1996. LÜ. utasítás 2. számú melléklete tartalmazza.
Jogi asszisztens tétel 1.
