Korrupció: latin eredetű szó, jelentése megrontás, megvesztegetés, rossz útra csábítás.
A Böntető Törvénykönyv 250.§ - 254.§ szerint:
Veszélyeztetett személyek, szervek:azok a szervezeti egységek, tisztviselők, döntéshozók, akik valamely személynek, csoportnak, szervezetnek fontos döntést készítenek elő, hoznak meg, hajtanak végre helyzetüknél, pozíciójuknál fogva vannak kitéve a korrupció veszélyének pl. államapparátus, hiszen az állami központosítás révén a döntések jelentős része itt történik meg.
A korrupciós cselekmény kezdeményezője nemcsak a döntésben érdekelt vagy a döntés által érintett fél, hanem maga a döntéshozó is lehet, aki felajánlja, hogy kedvezőbb döntést hoz bizonyos ellentételezés fejében.
A vesztegetés valamilyen döntés alakítására irányuló magatartás. Titkos ügylet, melynek értelmében a megvesztegetett döntéshozó látszólag hivatásának, kötelességének, tevékenységére irányuló normáknak, elvárásoknak megfelelően jár el, és hoz döntést, valójában azonban a vesztegető által adott vagy ígért előnyért a vesztegető kívánsága szerint cselekszik vagy dönt.
A döntéshozói magatartás meszegése korábbi elköteleződésének megszegése, így hűtlenné válik hivatásához és önmagához is, és elköveti a hűtlenség erkölcsi vétségét.
A vesztegetés határesete, amikor a vesztegető célja az, hogy a döntéshozó teljesítse kötelességét, így a vesztegető által kívánt és a döntéshozó kötelességének megfelelő döntés egybeesik.
A Böntető Törvénykönyv 250.§ - 254.§ szerint:
- Az a hivatalos személy, aki működésével kapcsolatban előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességek megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Aki hivatásos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy kötelességét megszegje, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Veszélyeztetett személyek, szervek:azok a szervezeti egységek, tisztviselők, döntéshozók, akik valamely személynek, csoportnak, szervezetnek fontos döntést készítenek elő, hoznak meg, hajtanak végre helyzetüknél, pozíciójuknál fogva vannak kitéve a korrupció veszélyének pl. államapparátus, hiszen az állami központosítás révén a döntések jelentős része itt történik meg.
A korrupciós cselekmény kezdeményezője nemcsak a döntésben érdekelt vagy a döntés által érintett fél, hanem maga a döntéshozó is lehet, aki felajánlja, hogy kedvezőbb döntést hoz bizonyos ellentételezés fejében.
A vesztegetés valamilyen döntés alakítására irányuló magatartás. Titkos ügylet, melynek értelmében a megvesztegetett döntéshozó látszólag hivatásának, kötelességének, tevékenységére irányuló normáknak, elvárásoknak megfelelően jár el, és hoz döntést, valójában azonban a vesztegető által adott vagy ígért előnyért a vesztegető kívánsága szerint cselekszik vagy dönt.
A döntéshozói magatartás meszegése korábbi elköteleződésének megszegése, így hűtlenné válik hivatásához és önmagához is, és elköveti a hűtlenség erkölcsi vétségét.
A vesztegetés határesete, amikor a vesztegető célja az, hogy a döntéshozó teljesítse kötelességét, így a vesztegető által kívánt és a döntéshozó kötelességének megfelelő döntés egybeesik.
Lobby = előcsarnok. Az USA-ban a képviselőház előcsarnokában várták azokat a személyeket, akik segítségével valamit el akartak érni a lobbisták.
A lobbizás olyan kommunikációs tevékenység, melynek célja a kormányzat és a gazdasági, vagy civil szféra közötti párbeszéd megszervezése és az érdekek egyeztetése. Célja, hogy a döntés-előkészítési folyamatban az érdekek és célok megjelenítésével törvényi keretek között támogatás szerezzen egy érdekcsoport számára céljai megvalósításához. Közvetlen lobbizás esetében a lobbista a politikai befolyással bíró döntéshozót keresi fel, míg közvetett esetében csak egy olyan közbeiktatott személyt vagy csoportot keres fel, aki a tájékoztatni kívánt személyre rendelkezik befolyással.
Az ajándékozás alkalmi jellegű, önkéntes és ingyenes juttatás, szívesség, mely a szeretet, a tisztelet vagy a figyelmesség megnyilvánulása, s amellyel az ajándékozó kellemes élményt kíván szerezni a megajándékozottnak. Az erkölcsileg helyes, elismerésre méltó cselekedet, mely a megajándékozottból hálát, köszönetet, elismerést vált ki.
Azonban a megajándékozás/szórakoztatás hátsó szándékkal is párosulhat, ekkor a nyújtó él azt várja vagy reméli, hogy az ajándékozás/szórakoztatás elősegíti valamilyen célnak a megvalósulását.
Mivel az ajándékozás, szórakoztatás elismerést, köszönetet vált ki és viszonzásra késztet, így magában hordozhatja annak a veszélyét, hogy a döntéshozó részrehajló lesz vagy kedvező döntést hoz. Amennyiben az ajándékozásnak/szórakoztatásnak külön célja a döntéshozó befolyásolása, és a döntéshozó az ajándékozás/szórakoztatás viszonzásaképpen meg is hozza ezt a döntést, akkor szinte az ajándékozás/szórakoztatás és a korrupció/vesztegetés megkülönböztethetetlenné válik.
Jogi asszisztens tétel 11.
