Az ügyészi szervezet a történeti hagyományokat is követve a funkció gyakorlásának legalkalmasabb formájaként hierarchikus felépítésű. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. A centralizált hatáskörgyakorlás jogi eszköze a legfőbb ügyész utasítási joga és az ügyészek engedelmességi kötelezettsége. Az ügyészség szervezeti felépítését, az ügyészek illetve az ügyészségek feladatait az Ütv. (1972. évi V. törvény az ügyészségről) határozza meg. Az ügyészség szervezeti felépítése a bíróságok rendszerét követi. Az ügyészség tudományos és kutató szerve az Országos Kriminológiai Intézet.
Az ügyészi szervezet egységei:
- a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége, élén a legfőbb ügyésszel.
- Fellebbviteli Főügyészség (Pécs, Debrecen, Győr, Szeged, Budapest)
- a megyei (fővárosi) főügyészségek, élükön a főügyésszel
- helyi (városi, ill. kerületi) ügyészségek, élükön a vezető ügyésszel
Az ügyészi szervezet része a katonai ügyészség, melynek egységei:
- a Katonai Főügyészség, élén a katonai főügyésszel
- Katonai Fellebbviteli ügyészség
- területi katonai ügyészségek, élükön a katonai vezető ügyésszel
Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyáról és az ügyészségi adatkezelésről az Üsztv. (1994. évi LXXX. törvény) rendelkezik. A törvény szabályozza az ügyészi testületek működését, a vezetők megbízatása, kinevezése szabályait, összeférhetetlenségi szabályokat, a munkavégzés, pihenőidő, jogviták szabályait.
Ügyészségi alkalmazott:
Ø ügyész
Ø ügyészségi titkár
Ø ügyészségi fogalmazó
Ø ügyészségi nyomozó
Ø ügyészségi ügyintéző
Ø tisztviselő
Ø írnok
Ø más ügyészségi dolgozó (fizikai alkalmazott)
Tisztviselő az lehet, aki büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az ügyész irányítása és felügyelete mellett érdemi feladatot lát el.
Jogi asszisztens tétel 9.