A jogalkalmazás az állami, illetve az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, melynek során a jogilag szabályozott eljárás keretében a természetes és jogi személyek között egyedi jogviszonyokat megállapítanak, létesítenek, változtatnak vagy megszüntetnek, és e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nem teljesítése állami kényszerintézkedést von maga után.
A jogalkalmazói tevékenység két funkciója az általánosan kötelező jogszabályok minden esetben való érvényesítésének a biztosítása, másrészt meghatározott, konkrét ügy rendezése.
A jogalkalmazás folyamatán belül 3 fő szakasz különíthető el jogbölcseleti szempontból:
1. A tényállás megállapítása keretében a jogalkalmazó feladata a jogilag releváns tények feltárása. A jogszabály ad útmutatást a jogalkalmazónak, hogy konkrét egyedi jogesetnek melyek a társadalmi, s ennek következtében jogilag is lényeges elemei.
2. A jogszabály értelmezése:
- jogszabályi értelmezésről beszélünk akkor, ha a jogszabály valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg.
- a jogalkotói értelmezés a jogalkalmazó szervek (bíró, közigazgatási szerv) által az adott jogszabály értelmének feltárását jelenti jogalkalmazói aktus, határozat illetve annak indoklása formájában. A jogalkalmazó szervek jogértelmezése csak az adott esetre, az abban érintett szervekre és személyekre kötelező erejű.
- jogirodalmi vagy tudományos értelmezésen a hatályos jogszabályok és jogelvek tartalmának a tudomány módszereivel való feltárását értjük. Ez lehet nyelvtani, logikai, rendszertani vagy történeti értelmezés.
- előfordul, hogy a jogalkalmazó a jogszabály-értelmezés művelete eredményeképpen arra jut, hogy egyedi adott esetre nincs megfelelő jogszabály. így jön létre a joghézag. A joghézag kitöltésének egyik módja új jogszabály alkotása. Törvényanalógia (analogia legis) segítségével a jogalkalmazó dönti el az esetet, egy másik hasonló tényállás kapcsán. A joganalógia (analogia juris) pedig a konkrét esetnek a jogrendszer általános elvei alapján való eldöntését jelenti.
3. A határozat meghozatala a jogalkalmazás folyamatának utolsó, záró művelete, mely egyfelől a tényállás jogi minősítését, másfelől a jogkövetkezmények megállapítását foglalja magába. Ha a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, vagy nem fellebbeztek, a jogalkalmazó megállapítja, hogy az jogerős és végrehajtható.
A jogerő a jogbiztonságból származó követelmény. A jogerő a határozat véglegességét jelenti, azaz azt, hogy az alanyi jogok és kötelezettségek nem változhatnak.
- anyagi jogerő: a határozat megváltoztathatatlansága
- alaki jogerő: a határozat megtámadhatatlansága
Jogi asszisztens szóbeli vizsgatétel 4. A