Feedek - itt iratkozz fel!

Kommentek

Jogi asszisztens

Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés + szóbeli záróvizsga tételsor

Molnár Margit - Töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből 3.

2008.06.27. 19:40 TPiros

 

Immáron az "utolsó rész" következik Molnár Margit - Töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből (Esély, 1992. 3. sz 93-103. p) című cikkéből. A teljes cikk rövid összefoglalása, az egészségügy és juttatások témája a korábbi posztokban megtalálható. Ha valaki olvasta már a cikket, vagy esetleg a tanulmányai során már találkozott vele, megoszthatja velem az élményeit - Nekem tetszett :) 

 

Egyesületek, alapítványok

 

Az ókori Görögország számtalan kultikus egyesülete közül kiemelendők az eranosz (szeretet szóból) egyesületek. Lényege, hogy egymással baráti viszonyban lévők meghatározott célra pénzt adtak össze, melyből az egyes tagok átmeneti anyagi nehézségeit segítették javítani. Ezek az egyesületek általánosan elterjedtek a görög félszigeten, az Égei-tenger menti kolóniákban, de még Egyiptomban is. A hellenisztikus korban a görög polgárjoggal rendelkező férfiak mellett már külföldiek is lehettek tagok, sőt később csak rabszolgákból álló egyesületek is létrejöttek. A belépéshez formális jelentkezésre volt szükség. Itt vizsgálták a jelentkező polgári státusát, erkölcsi tulajdonságait. Az alapítók az egyesület létrehozásához pénzzel, ingatlannal vagy munkaerő biztosításával járultak hozzá. Bevételei a tagdíjak, belépési díjak. Segélyezési oknak számított pl. adósrabszolgaságból való kiváltás, házasság. Voltak olyan pénzjuttatások is, amelyeket nem kellett visszafizetni.

 

 

Az ókori Rómában a collegia tenuiorum felelt meg a görög eranoszoknak. Ezek lényegében a szegényebb sorsú polgárok önkéntes társulásai voltak, melyek célja tagjainak méltó eltemetése, vagy átmeneti segély biztosítása. A császár is pártolta e szervezeteket és karitatív tevékenységeiket. Belső rendjét itt is az alapszabály határozta meg. A pénzbeli segélyen kívül természetbeni juttatások is megillették tagjaikat pl. ingyenes orvosi ellátás, vagy jogvédelem.

A jótékony célú állami alapítványok „alimentatio” viszonylag később jelentek meg a római társadalomban. Valószínűleg Nerva császár (96-98) nevéhez köthetők. Ezt a kezdeményezést Traianus folytatta, építette ki jogintézménnyé, és emelte a támogatás mértékét is. Septimus Severus idejében a járadékok kifizetését az államkincstár vette át. Az alimentatio az államkincstár elszegényedésével Heliogabalus uralkodása alatt végleg megszűnt és a későbbi császárok sem tudták megvalósítani ismét anyagi fedezet híján. Az alimentatio elterjedtségéről nincs biztos adatunk. Az alimentatio kedvezményezettjei elsősorban gyermekek voltak, kifizetése havonta történt gabona, kivételképpen pénz formájában. Finanszírozása kezdetben császári magánvagyonból, később állami pénzek felhasználásával történt – sajátos jogi megoldások: kamat és haszonbér ilyen célra fordítása. De az is megjelent, hogy magánszemély ingatlanát községre, vagy egyesületre ruházta át, vagy ösztöndíjat biztosított szegény, de tehetséges fiatalok taníttatására. Ezenkívül léteztek olyan magánalapítványok, amelyek elsősorban olyan házingatlannal rendelkeztek, melyek a gondoskodásra szoruló személyek befogadására alkalmasak pl. szegényház, imaház, gyermekmenhelyek, öregek otthona. E intézmények létrejöttének okai a dominatus korában a kereszténység karitatív célkitűzéseinek szolgálata.

Szólj hozzá!

Címkék: töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből molnár margit

A bejegyzés trackback címe:

https://jogi-asszisztens.blog.hu/api/trackback/id/tr30532905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.