Feedek - itt iratkozz fel!

Kommentek

Jogi asszisztens

Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés + szóbeli záróvizsga tételsor

A jog fogalma, a jogi norma és társadalmi norma fogalma. A jogi norma szerkezeti elemei. A jogi norma csoportosításai.

2008.05.03. 11:25 TPiros

A jog fogalma: olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, ennél fogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek és érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.

A jogi norma és a társadalmi norma fogalma: a norma általános jelentés szerint magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset, a követendőt. A társadalmi normák léte egyidős az emberi társadalommal. A normák több típusa alakult ki a társadalmi-történeti fejlődés során. A kezdetben meghatározó normatípus a szokás, az erkölcs és a vallási norma volt. Ezt követően beszélhetünk a jog, mint magatartásszabályozó rendszermegjelenéséről. Időben előre haladva további társadalmi normák alakultak ki: illem, divat, szakmai-technikai előírások. Végül legkésőbb a politikai és szervezeti normák megjelenését figyelhetjük meg.

A jogi norma a társadalmi normák egy sajátos fajtája. Alapvető megkülönböztető jegyei, hogy általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt jelent, melyet az állam alkot és érvényesülését biztosítja.

 

A jogi norma szerkezeti elemei:

 - hipotézis (tényállás): a jogi norma által előírt magatartás törvényi megfogalmazása, amelynek bekövetkezésére meghatározott magatartást rendel el.

 - diszpozíció: a hipotézisben megjelölt magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés.

 - szankció: a tényállás megvalósításának jogkövetkezménye (pozitív vagy negatív)


 

A jogi normák csoportosításai:

1. Hipotézis és jogkövetkezmény kapcsolata alapján:

 - parancsoló: a hipotézis aktív magatartást ír elő
 - tiltó: az állampolgárnak tartózkodnia kell valamely magatartástól
 - megengedő: megállapítanak bizonyos jogokat, melyeket az állampolgár saját érdekének megfelelően gyakorolhat törvényszabta keretek között


2. A jogszabályban megjelölt magatartás kötelező ereje szempontjából:
 - kategorikus (kogens) jogszabály: a hipotézisben megfogalmazott magatartás megvalósítása esetére a diszpozícióban megjelölt intézkedések feltétlen érvényesítését rendeli
 - diszpozitív jogszabály: a diszpozícióban megjelölt intézkedések csak arra az esetre vonatkoznak, ha a felek másképp nem rendelkeznek. (Az előírt magatartástól eltérést enged.)


3. Szankciók súlyossága sorrendjében a következő jogszabályok különböztethetők meg:

 - „lex plus quam perfecta” az a jogszabály, amellyel ellentétes magatartás érvénytelen és büntetendő (kettős házasság)
 - „lex perfecta” valamely jogszabály megsértése érvénytelen, de nem büntetendő (cselekvőképtelen személy ügylete)
 - „lex minus quam perfecta” az a jogszabály, amellyel ellentétes magatartás érvényes, de büntetendő (engedély nélküli árusítás)
 - „lex imperfecta” az a jogszabály, amelynek érvénytelenségi és büntető szankciója sincs (kártyaadósság), nem tekinthető jogi normának

Jogi asszisztens tétel 1.

Szólj hozzá!

Címkék: jog jogi asszisztens jogi norma

A bejegyzés trackback címe:

https://jogi-asszisztens.blog.hu/api/trackback/id/tr10452037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása