2007 elejétől érvényesek a jogi asszisztens képzés szóbeli vizsgájának megújított tételei, kibővült tételsora. A tételcímek kattinthatóak, ekkor a kidolgozott tételre fog ugrani. A számtech tételek nem fognak felkerülni, de a teljesség kedvéért belevettem a felsorolásba.

Jogi alaptan

1. Jogképződési módok

2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei. A jogszabályok csoportosításai

3. A magyar jogforrási rendszer. A jogforrási rendszer alapelvei

4. A jogalkalmazás fogalma, szakaszai. A jogerő a magyar jogban

5. A jogviszony fogalmai, alanyai, tárgya és tartalma

6. Az állam fogalma és a fogalmi elemek részletes kifejtése

7. Az államforma fogalma és szerkezeti elemei

8. A politikai rendszer (fogalma, elemei, funkciói)

9. Pártok, pártrendszerek

Jogi etika

1. Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

2. Erkölcsi konfliktusok a munkahelyi (hivatali) életben: ajándékozás, szórakoztatás

3. Az ügyfélfogadás etikai normái

4. A jogi asszisztens a munkahelyi szervezetben: hűség, lojalitás

5. A jogi asszisztensek munkaköri kötelessége és felelőssége

6. A jogi asszisztensek etikai kódexe és szakmai felelősségük

7. Szokás, erkölcs, etika

8. A jog betűje, a jog szelleme és a jó erkölcsök

Közigazgatási alapfogalmak

1. A közigazgatás fogalma és sajátosságai

2. Szervezési elvek a közigazgatásban

3. A közigazgatási szervek csoportosítása feladataik alapján

4. A kormány mint államigazgatási szerv

5. A minisztériumok mint ágazati feladatokat ellátó szervek

6. Az önkormányzás elvi alapjai (meghatározás és típusok)

7. A helyi önkormányzatok szervezete: képviselőtestület és polgármester

8. A helyi önkormányzatok feladata és hatásköre

9. A megyei önkormányzat

Közigazgatási ügyvitel

1. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága a közigazgatásban

2. A titkos ügyiratok, bizalmas dokumentumok kezelésének szabályai a közigazgatási ügyvitelben

3. Az ügyiratok irattározásának, selejtezésének és archiválásának szabályai a közigazgatási ügyvitelben

4. A közigazgatási ügyvitel feladatrendszere, ügyiratkezelés

5. A közigazgatási eljárás alapelvei

6. A Ket. hatálya, a hatósági ügy

7. Joghatóság, hatáskör, illetékesség

8. A közigazgatási eljárás szakaszai

9. Az elektronikus ügyintézés és speciális szabályai

Igazságügyi ügyvitel

1. Az igazságszolgáltatás alapelvei

2. A bíróságok szervezeti felépítése

3. Az Alkotmánybíróság helye és szerepe a magyar jogrendszerben

4. Hatáskör és illetékesség a polgári jogban és a büntetőjogban

5. Az ügyészség szervezete, működése és feladatai

6. A titkos ügyiratok, bizalmas dokumentumok kezelésének szabályai a bírósági ügyvitelben

7. A titkos ügyiratok, bizalmas dokumentumok kezelésének szabályai az ügyészségi ügyvitelben

8. Az ügyiratok irattározásának, selejtezésének és archiválásának szabályai a bírósági ügyvitelben

9. Az ügyiratok irattározásának, selejtezésének és archiválásának szabályai az ügyészségi ügyvitelben

10. Az iratok felterjesztésének szabályai a bíróságon és az ügyészségen

11. A statisztikai adatlapok fajtái a nyomozati szakban, a büntető bíróság előtti ügyészi szakban és a bűnügyi nyilvántartások köre

12. Az ügyfélfogadás és a felvilágosítás-adás szabályai a bíróságon és az ügyészségen

13. Az ügyvitel általános szabályai a bírósági ügyvitelben

14. Az ügyvitel általános szabályai az ügyészségi ügyvitelben

15. Az ügyészségen alkalmazott segédkönyvek és lajstromok

16. Lajstromozás és ügycsoportok a bírósági ügyvitelben

Számítástechnika

1. Tárgyszó alapján történő jogszabálykeresés

2. Az időgép funkció alkalmazásának bemutatása konkrét jogszabály alapján

3. Törvénykeresés a jogtárból

4. Önkormányzati jogszabály keresése a jogtárból

5. A vizsgát megelőző negyedév megjelent jogszabályainak a kikeresése

6. A vizsgát megelőző negyedév módosított jogszabályainak a kikeresése

7. A vizsgát megelőző negyedév hatályon kívül helyezett jogszabályainak a kikeresése

8. Eljárási nyomtatványok kikeresése az iratmintatárból

9. Hatályos EU-jogszabályok kikeresése a jogtárból

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) a 2004. évi CXL. törvény rendelkezik. A közigazgatási eljárás szabályozásának célja, hogy a közigazgatási szerv ne élhessen vissza közhatalmával, mert csak olyan eljárási cselekményeket végezhet, amelyeket a törvény megenged számára (ez az ügyfelek érdekeit szolgálja). Emellett ebben a törvényben rögzítésre kerültek az Európai Unió szabályaihoz közelítő közigazgatási eljárással kapcsolatos rendelkezések is.

A jogalkalmazás az állami, illetve az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, melynek során a jogilag szabályozott eljárás keretében a természetes és jogi személyek között egyedi jogviszonyokat megállapítanak, létesítenek, változtatnak vagy megszüntetnek, és e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nem teljesítése állami kényszerintézkedést von maga után.

A jogalkalmazói tevékenység két funkciója az általánosan kötelező jogszabályok minden esetben való érvényesítésének a biztosítása, másrészt meghatározott, konkrét ügy rendezése.

A jogalkalmazás folyamatán belül 3 fő szakasz különíthető el jogbölcseleti szempontból:

1. A tényállás megállapítása keretében a jogalkalmazó feladata a jogilag releváns tények feltárása. A jogszabály ad útmutatást a jogalkalmazónak, hogy konkrét egyedi jogesetnek melyek a társadalmi, s ennek következtében jogilag is lényeges elemei.

Hamarosan tényleg eljutunk abba a stádiumba, hogy a blogon tényleg olvashatóak lesznek az új közig tételek... Júliusban szeptemberre ígértem, október közepén pedig 2 héttel későbbre,  és valljuk be, november utolsó hetében még mindig nincs fent egy szál betű sem az új vizsgaanyagokból.

Kicsit el vagyok havazva, a gépundor még mindig tart, ráadásul azt sem szeretem, hogy télen gépelés közben kimegy az ujjamból a vér, és aztán olyan hűvös, mint egy jégcsap - szokásos mentegetőzés :)

Újabb dátumot tűzök ki, mindenesetre nem újévi fogadalmat akarok csinálni a tételfeltöltésből, mostmár magam is reménykedem, hogy a hét végén bekövetkezik. Suli szerencsére csak a nap közepéig tart, úgyhogy talán marad energiám ezzel foglalkozni.

Számítógépes vírusok ellen védekezzetek, az én gépemet még éppen nem tette tönkre :D

Kellemes hétvégét/pihenést mindenkinek!

Jöjjön a második rész, az elsőt hamarosan belinkelem :S   Kitartást :)

A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának (a gazdálkodó szervezet székhelye szerint) az illetékes munkaügyi központhoz, formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva kell 3 példányban benyújtania.

A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni; a munkaügyi központnak a kérelem benyújtását követően 8 napon belül kell dönteni. Ha az Alap megfelelő összegű pénzeszközzel rendelkezik, az OMK a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik az igényelt támogatás átutalásáról.

A megérkezett támogatást 3 munkanapon belül ki kell fizetnie a munkavállalóknak. Az Alap által nyújtott támogatás kamatmentes. A felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről.

A munkáltató fizetésképtelensége esetén alkalmazandó szabályok első rész, mert még így is nagyon hosszú :(

A Bérgarancia Alap működéséről, a támogatás igénylésének rendjéről a – többször módosított – 1994. évi LXVI. törvény rendelkezik.

A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg.

Felszámolás: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti felszámolás (olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek), továbbá az Európai Gazdasági Térség tagállamainak joga szerinti bármely olyan eljárás, amely alapján

A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül

• jogszabályon alapuló jogutódlás – 2006.IV. Gt. Törvény alapján (társasági formaváltás, átalakulás - egyesülés, szétválás)
• a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, az Mt. hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása, átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén. (A munkajogviszony munkáltatói alanyi pozíciójában alanycsere valósul meg.)

A köztisztviselőt felmentése esetén végkielégítés illeti meg. A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább 3 év 1 havi, 5 év 2 havi, 8 év 3 havi, 10 év 4 havi, 13 év 5 havi, 16 év 6 havi, 20 év 8 havi illetményének megfelelő összeg.

Ez rövid lesz :)

Lemondás: A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyáról egyoldalú nyilatkozatával bármikor lemondhat. A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. A lemondást írásba kell foglalni és azt a munkáltatói jogkör gyakorlójának, vagy a személyzeti feladatokat ellátó szervnek kell továbbítani. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a köztisztviselő köteles a teljes lemondási időt letölteni a közigazgatási szervnél, ellenkező esetben fegyelmi vétséget követ el. A lemondási nyilatkozat visszavonására a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával csak a lemondási idő eltelte előtt van lehetőség.

Elnézést a leállásért, sajnos nem tudtam gép elé ülni. Jó hír, hogy a fiók mélyéről előkerültek az új jogi asszisztens tételsorhoz szükséges közig tételek, úgyhogy mostmár hamarosan (kb 2 hónap csúszással) tényleg feltöltésre kerülnek :)  :(

Addig viszont még egy kis munkajog...  Továbbá kellemes tanulást / netezést / honfoglalózást / hasonló időtöltést minden látogatómnak:)   - és meg sem próbálok a közelgő vizsgaidőszakra gondolni :)

Üdv :tapírMester

A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

• ha az Országgyűlés, a kormány, illetve a helyi önkormányzati képviselőtestület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség. A közigazgatási szerv vezetője a létszámcsökkentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.
• megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták. Feltétel itt is, hogy a közigazgatási szervnél az érintett köztisztviselő képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs. Ha van, azt fel kell ajánlani, elfogadni nem kötelező.