Az államforma nem más, mint az államhatalom gyakorlásának a módja. Szervezetek, intézmények és kormányzási módszerek bonyolult rendszere, melyen belül az egyes szervek sajátos együtthatása az állam fő funkcióinak ellátását eredményezi.
Az államforma szerkezeti elemei: a világnézeti-politikai szempontú felosztás alapja az államforma egészének az a tulajdonsága, hogy képes-e és milyen mértékben biztosítani az állampolgárok számára az államügyek bármely szintű intézésében való közvetlen vagy közvetett részvételt, és az állami tevékenység irányának meghatározását a lakosság által. A lakossággal fennálló kapcsolat mértéke és minősége az adott kormányforma demokratizmusának fokmérője.
Az államforma két összetevője a kormányforma és az államszerkezet.
1. Kormányformán a legfelsőbb állami szervek rendszerét, e szerveknek egymáshoz és a lakossághoz való konkrét viszonyát értjük. Kormányformánál a legfelsőbb állami szervek egész rendszerét, s ezen belül az egyes szervek (végrehajtói, bírói, stb hatalom) konkrét kapcsolatát kell figyelembe venni. Ezen túlmenően a kormányforma jellegét határozza meg a legfelsőbb állami szervek és a lakosság közötti kapcsolat konkrét módja is (milyen szerepe van a lakosságnak a legfelsőbb állami szervek létrehozásában, ellenőrzésében).
Monarchiáról beszélünk, ha az államfői tisztséget egy személy (király, cár) öröklés vagy választással kombinált öröklés útján élethosszig terjedő időtartamra tölti be.
- abszolút monarchiában az uralkodó teljhatalommal rendelkezik.
- alkotmányos monarchia esetében a monarchia és az irányítása alatt álló végrehajtó hatalom hatásköre az alkotmány által korlátozott.
- parlamentáris monarchia esetében a végrehajtó hatalom a legfelsőbb törvényhozó szervnek felelős, annak alárendelten működik, s annak ellenőrzése alatt áll.
Köztársaságról beszélünk akkor, ha az államfői tisztséget meghatározott időre szóló választással töltik be.
- prezidenciális köztársaság esetében a végrehajtó hatalom és annak feje (köztásasági elnök) nincs alárendelve a a legfelsőbb törvényhozó szervnek.
- parlamentáris köztársaság esetében a végrehajtó hatalom (kormány) a törvényhozó hatalomnak alárendelten működik.
2. Az államszerkezet fogalma jelenti az állam mint egész és részei, valamint az állam egyés részei közötti viszonyok rendszerét. Az állami szervek a fejlődés során elkülönültek, először szervtípus szerint differenciálódott (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás), de szükségképpen tagozódott az államszervezet vertikálisan is (központi és helyi szervek).
Az állam csak akkor teljesítheti funkcióit, ha a külünféle módon szervezett és működő szerveinek tevékenysége kordinált. Az államszervezet felépítésének áés irányításának két nélkülözhetetlen elve a centralizáció és a decentralizáció.
- a centralizáció az államszerkezet egységes központi irányítását biztosító elv az állam vezetésében.
- a decentralizáció pedig az államot mint egészet megillető hatalom megosztását jelenti az állam központi szervei és az alárendelt helyi szervek között.
Az állam szerkezete lehet
- unitárius (egyszerű): az az állam, amelyben nincsenek olyan külön részek, amelyek az önálló államiság jegyeivel (szuverenitás, karhatalom) bírnak pl. Magyar Köztársaság
- föderatív (összetett): több állam egyesüléséből keletkező olyan új állam, amely az állam szuverenitásából folyó jogokat a legmagasabb szinten gyakorolja, s amelyben a tagállamok megtartják kisebb-nagyobb önállóságukat pl. Amerikai Egyesült Államok.
DE! konföderáció (államszövetség): az államok csak meghatározott kérdésekben kötelezik magukat együttműködésre pl. kereskedelem, katonaság.
Jogi asszisztens tétel 7.