A jogviszony jogilag szabályozott társadalmi viszony. Tárgya az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és kötelezettség irányul. A jogviszony alanya lehet természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az állam.
Jogképesség: a Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség nemre, életkorra, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának napjától illeti meg.
A természetes személy jogképessége általános (minden embert megillet, nem lehet róla lemondani), egyenlő (mindenkit egyenlő terjedelemben illet meg), feltétlen (megléte feltételhez nem köthető !kivéve: méhmagzat jogképességének feltétele az élveszületés).
A jogképesség megszűnésének általános esete a halál, speciális esete a holtnak nyilvánítás. Ezen eljárás során az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha az eltűnéstől számított 5 éven belül nem ad magáról életjelet.
Cselekvőkésesség csoportjai:
1. Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
2. Korlátozottan cselekvőképes:
- Az a kiskorú, aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Ha a 14-18 év közötti kiskorú házasságot köt (szülői jóváhagyással és gyámhatóság engedélyével), akkor automatikusan nagykorúvá válik, illetve teljesen cselekvőképes lesz.
- A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez –ha jogszabály kivételt nem tesz- törvényes képviselőjének beleegyezése, vagy utólagos jóváhagyása szükséges. A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával megszerzett keresményére vonatkoznak.
- Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A gondnokság alá helyezést kérheti a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész.
- A korlátozottan cselekvőképes személy a törvényes képviselője nélkül is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja. Megkötheti a mindennapi életben szokásos szerződéseket (buszjegy vásárlása). Rendelkezik a munkájáért kapott keresletével (cselekvőképességet korlátozó gondokság esetében csak keresete 50%-ával rendelkezik.), keresete erejéig kötelezettséget is vállalhat. Megköthet olyan szerződéseket, melyekkel kizárólag előnyt szerez (elfogadhat ajándékot). Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú érdekeit sérti az ígért vagy adott ajándék elfogadása, akkor a törvényes képviselő a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja.
3. Cselekvőképtelen:
- Az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el. Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.
- Az a 14. életévét betöltött (de 18. év alatti) kiskorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
- Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. A gondnokság alá helyezést kérhetik a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész.
- Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan, vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik. Ez az állapot alkohol vagy drog hatására következhet be.
A cselekvőképességet korlátozó és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezettekre vonatkozó közös szabályok:
1. A gondnoknak az ügyek egy csoportjában a gyámhatóság hozzájárulása kell, ha az:
- a gondnokolt tartására
- örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére
- külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó mértékű vagyontárgyra vonatkozik.
Nem szükséges a gyámhatóság engedélye, ha a jognyilatkozatot bíróság vagy közjegyző bírálja el.
2. A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.
3. A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet.
Jogi asszisztens tétel 5.
