A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:
1. Területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara): köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyző-helyettesek és -jelöltek alkotnak. A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik, székhelye: Budapest, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged.
A területi kamara jogai és feladatai különösen: meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót; megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét; jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről; megállapítja a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát.
A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést. A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
2. Területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség): a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll, tagjait a területi kamara titkosan választja. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes. Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzőhelyettes tagoké 1 évre szól.
A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyző-helyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett; dönt a területi kamara ülésének összehívásáról; fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen; nyilvántartja és ellenőrzi a közjegyző vagyonnyilatkozatát.
Ezenkívül: intézi a panaszügyeket; szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket; névjegyzéket vezet a területi kamarához tartozó közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről, valamint közjegyzőhelyettesekről, és részükre igazolványt állít ki; ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást; engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel.
A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést. A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
3. Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) a Magyar Köztársaság területi kamarái alkotják. Köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. Székhelye: Budapest.
Az országos kamara jogai és feladatai különösen: jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben; szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn; ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban; működteti a közjegyzői levéltárat; központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást.
Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen: a közjegyzőkkel, közjegyzőhelyettesekkel és közjegyzőjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerről, továbbképzésükről;a közjegyzői önkormányzatok működéséről; a közjegyzők működésének vizsgálatáról; a statisztikai adatszolgáltatásról.
Az országos kamara szervei: a választmány (területi kamaránként 4-4 közjegyzőből és egy-egy közjegyzőhelyettesből, valamint a területi kamarák elnökeiből áll); az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség), az elnök (a továbbiakban: országos elnök), a számvizsgálók. A választmány a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyzőhelyettest számvizsgálóvá választ.
Jogi asszisztens tétel 10.
