Rendkívüli felmondás: a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.

A munkáltató köteles felmondását megindokolni (a munkavállalónak csak akkor, ha anélkül nem fogadja el a munkáltató a felmondását). A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. A munkavállaló számára okot adhat a rendkívüli felmondásra, ha pl. a munkáltató például nem fizet munkabért, nem biztosítja az egészséges munkavégzés feltételeit.

A munkáltató részéről megalapozhatja a rendkívüli felmondást, ha pl. a munkavállaló a munkáltató sérelmére bűncselekményt követ el, munkahelyéről igazolatlanul több ízben hiányzik. Kollektív szerződés, vagy munkaszerződés felsorolhatja azokat az eseteket, amelyek adott munkáltatónál jelenthetik a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló okokat.

A rendkívüli felmondással a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnik, még akkor is, ha a másik fél a felmondást bíróság előtt megtámadja (ekkor sincs halasztó hatály). A munkáltató rendkívüli felmondása során a munkavállalót nem illeti meg a felmondási, felmentési idő, az erre járó juttatások, a végkielégítés, nem érvényesülnek a felmondási tilalmak sem.

Végkielégítés: a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

A végkielégítés mértéke legalább 3 év esetén 1 havi; 5 év esetén 2 havi; 10 év esetén 3 havi; legalább 25 év esetén 6 havi átlagkereset összege.

A végkielégítésnek a mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

Munkajog tétel - végkielégítés, rendkívüli felmondás.