Az 1997. évi LXVI. törvény - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény - szerint az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság területén a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok, a helyi és a munkaügyi bíróságok végzik, de bizonyos ügyek egy csoportjára külön bíróságok is létrehozhatóak. A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi.

A rendes bíróságok az igazságszolgáltatás állandó ellátását végző, többszinten működő bírói szervek általános hatáskörrel, amely közöttük megoszlik. A másodfokú bíróságok az elsőfokú tényálllásra alapozva bírálják felül a perorvoslattal megtámadott ítéletet a bírósági eljárással együtt.

A bírósági szervezet felépítése:

Helyi és a munkaügyi bíróságok: a helyi bíróság elsőfokú polgári bíróságok, a polgári és büntetőügyekben elsőfokú hatáskörrel rendelkeznek. A helyi bíróságon bizonyos ügyek intézésére csoportok is létesíthetőek.

A munkaügyi bíróság munkaviszonyról és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben jár el első fokon. 2000. március 1-től a társadalombiztosítási határozatok és a munkaügyi igazgatást érintő közigazgatási határozatok felülvizsgálata is a feladatkörükbe tartozik. Munkaügyi bíróságok a fővárosban és a megyékben működnek.

Megyei bíróságok: a bírósági hierarchia második szintjén áll a 20 megyei bíróság. Illetékességi területük a megyékre terjed ki és a vele egyenrangú Fővárosi Bíróságé Budapestre. A megyei bíróság egyes ügyekben első fokon jár el, másodfokon pedig elbírálja a helyi és a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. Itt tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági kollégiumok működhetnek.

Ítélőtábla:célja a Legfelsőbb bíróság munkaterhének csökkentése, illetve a helyi és a megyei bíróságok közötti célszerűbb munkamegosztás megteremtése. Működését tekintve elsősorban fellebbviteli bíróság. A megyei bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést - törvényben meghatározott ügyekben - másodfokon bírálja el. Emellett még eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben, így illetékességi összeütközés esetén kijelöli az eljáró bíróságot. Az ítélőtáblán tanácsok és kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán büntető-, polgári és közigazgatási kollégiumot, míg a többi ítélőtáblán polgári kollégiumot hoztak létre.

Legfelsőbb Bíróság: a Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve. Elnökét az Országgyűlés választja a köztársasági elnök javaslatára. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok, emellett büntető-, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. Székhelye Budapest.

A Legfelsőbb Bíróság

• elbírálja (törvényben meghatározott ügyekben) a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
• elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
• a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
•  eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

Alkotmánybíróság: az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény és az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg. Az Alkotmánybíróság 11 tagból álló testületi szerv. Az Alkotmányvédelem legfőbb szerve, a jogállam kiépítésének, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelmének, a hatalmi ágak elválasztásának és a kölcsönös egyensúlya megteremtésének egyik legfontosabb biztosítéka és érvényre juttatója. Alapvető rendeltetése az alkotmányossági szempontoknak az államszervezet egészében való érvényesítése. Határozatai mindenkire nézve kötelező hatáyúak. Az Alkotmánybíróság precedensbíróság, tehát az egyszer kimondott jogelvek mindenkit, tehát magát az Alkotmánybíróságot is kötik addig, amíg azoktól el nem határolódik. Egyedi és egyfokozatú jogintézmény, döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, valamint önálló testületként működik és önálló költségvetéssel rendelkezik.

Az Alkotmánybíróság hatásköre:

• alkotmányellenesség előzetes vizsgálata - előzetes normakontroll (a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynél)
• jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata
• jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata
• mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése (pl. jogalkotó szerv jogalkotói kötelezettségének nem tesz eleget)
• alkotmányjogi panasz: alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt bekövetkezett jogsérelem esetén
• hatásköri összeütközés megszüntetése (állami szervek között)
• Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése
• Alkotmány és törvény által hatáskörébe utalt ügyek pl. köztársasági elnökkel kapcsolatos felelősségre vonási eljárás.